Élet a Bántalmazás Után

Élet a Bántalmazás Után

Én szexuálisan, mentálisan, érzelmileg és verbálisan is bántalmazva voltam apám által onnantól kezdve, ahogy az eszemet tudom egészen addig, amíg elköltöztem otthonról 18 évesen. Sok szörnyű dolgot művelt apám…némelyik túl visszataszító lenne, hogy nyilvánosan beszéljek róluk. De megszeretném osztani a tanúvallomásomat, mert annyi embert bántottak, és nekik tudniuk kell, hogy más már túlesett az ő nehézségeiken, és ezért lehet reményük.

Mindennél jobban szeretném, ha tudnád és megértenéd, hogy bárki, akit bántalmaztak teljes mértékben felépülhet, ha az életét teljesen Jézusnak adja.

Mit jelent a bántalmazás?

A bántalmazás definíciója az, hogy „rosszul bánni, helytelenül használni vagy elpazarolni; úgy használni, hogy megrongálódjon valami; kegyetlenük bánni valakivel.” Bármikor rosszul bánnak velünk vagy olyan célra használnak minket, ami nem Isten tervében szerepelt, az kárt okoz bennünk. És tudom, hogy ezt sok ember érti tapasztalatból. Némelyiketeknek, akik olvassátok ezt a cikket, olyan lesz, mintha a saját történeteteket mesélném. Tudjátok milyen egy szörnyű, szégyenletes titokkal élni, ami belülről felemészt.

Az apám egy gonosz, kontrolálló és manipuláló személy volt az élete nagy részében. Kiszámíthatatlan volt és ingatag. Ennek következményeként a házunk légköre tele volt félelemmel, mert sosem lehetett tudni, hogy amit csináltam az fel fogja-e dühíteni apámat vagy sem.

Mindig azt csináltuk, amit ő akart, és akkor, amikor ő akarta. Azt néztük a TV-ben, amit ő akart, akkor mentünk aludni, amikor ő is lefeküdt, akkor keltünk fel, amikor ő felkelt és azokat az ételeket ettük csak, amit ő akart, hogy együnk…minden a házunkban az ő hangulata körül forgott és akörül, amit ő akart.

A szexuális bántalmazás már kiskoromban elkezdődött és mikor úgy döntött elég érett voltam már hozzá, még tovább ment. Ettől a ponttól kezdve egészen 18 éves koromig legalább hetente egyszer megerőszakolt. Az apám, akiben bíznom kellett volna és akinek meg kellett volna védenie lett az az ember, akitől a legjobban féltem.

Szégyenkezés és magány

Annyira mélyen szégyelltem ezt a helyeztet. Szégyelltem magamat és szégyelltem az apámat is meg azt is amit tett. Sőt, folyamatosan féltem. Nem emlékszem gyerekkoromból egy helyre sem, ahol biztonságban éreztem magam. Nem is tudjuk elképzelni, hogy egy ilyen helyzet mekkora kárt tesz egy gyermekben.

Az iskolában megjátszottam, hogy normális életem volt, de mindig magányos voltam és másnak éreztem magam a többiektől. Sosem éreztem úgy, hogy igazán beilleszkedtem akárhová is, és sosem vehettem részt iskola utáni szakkörökön, nem mehettem sport rendezvényekre, bulikba és nem randizhattam. Sokszor mindenfélét ki kellett találnom, hogy megmagyarázzam miért nem csinálhattam soha semmit az osztálytársaimmal. Sokáig látszat és hazugság volt az életem.

A szeretetről csak perverziót tanultam. Az apám azt mondta, hogy amit tett velem az különleges volt és azért tette, mert szeretett. Azt mondta, minden, amit tett az jó volt, de a kettőnk titka kellett, hogy legyen, mert mások nem értenék meg és a családban gondot okozna. Úgy éreztem én voltam felelős azért, hogy a fájdalmam ne okozzon problémát a családomban. És amíg titokban tartottam, nem tudtam megszabadulni a fájdalomtól.

Talán arra gondolsz, Joyce, hol volt ilyenkor Isten? Ő ott volt. Bár nem vett ki ebből a szituációból, míg gyerek voltam, de átsegített rajta. Igaz, hogy az apám bántalmazott és nem úgy szeretett és vigyázott rám, ahogy kellett volna, és sokszor úgy tűnt senki sem fog rajtam segíteni soha és hogy sosem lesz vége.

De Istennek mindig terve volt az életemmel és Ő megszabadított. Amit a sátán rosszra szánt, azt Isten jóvá tette (lásd Róma 8:28). Elvette a szégyenemet és dupla jutalmat adott és kárpótolt (Izsaiás 61:7).

Isten meg tud gyógyítani és helyre tud hozni

Lehetetlennek tűnhet, de Isten igazsága megszabadított egy látszatból és hazugságból álló élettől és helyretette a lelkemet. Én vagyok az élő tanúja annak, hogy semmi sem túl nehéz Istennek. És nem számít min mentél keresztül és mennyire fáj, van remény!

Ezért mondom el a történetemet. Tudnod kell, milyen jó Isten és a küzdelmednek van értelme. Ha Krisztusnak adod az életed és tényleg megbízol Istenben, teljesen meggyógyulhatsz és felépülhetsz, hogy azt az életet élhesd, amiért Jézus meghalt. Ne add fel!

Facebook icon Twitter icon Instagram icon Pinterest icon Google+ icon YouTube icon LinkedIn icon Contact icon