Nem éheznek és nem szomjaznak majd, nem bántja őket a nap heve, mert az terelgeti őket, aki könyörült rajtuk, az vezeti őket forrásvizekhez. (Ézs. 49,10.)
Isten azt akarja, hogy minden másnál jobban vágyjunk Rá. nem arról van szó, hogy ne akarjunk dolgokat, csak ezek ne legyenek nála fontosabbak. Arra vágyik, hogy Jelenlétének valóságában éljünk életünk minden napján, és teljesen elégítsen meg minket az Ő lénye.
A mai ige egy délibábról beszél. Valójában Istenre szomjazunk, de nem vesszük észre, hogy Ő az, aki után sóvárgunk, könnyen félrevezetnek, ahogy egy délibáb is megtéveszti a szomjas sivatagi vándort. A sátán képes megtéveszteni azáltal, hogy olyan dolgokra irányítja a fókuszunkat, melyek soha nem elégítenek meg igazán. Semmi sem tud megelégíteni, csak Isten, ezért kell az elménket arra hangolni, hogy Őt keresse. Ha Őt tesszük az első helyre vágyainkban, gondolatainkban, beszélgetéseinkben és döntéseinkben, szomjunk valóban csillapodik, és nem vezet tévútra.
Vannak jogos szükségeink, és Isten be akarja tölteni ezeket. Ha arcát (jelenlétét) keressük, meglátjuk majd, hogy tenyere mindig nyitott számunkra. Ha azonban dolgokat hajszolunk, könnyen eltévedünk, és lehet, hogy életünk nagy részét délibábokra pazaroljuk – olyan dolgokra, melyekre látszólag szükségünk volt, de valójában semmit sem jelentenek.
ISTEN SZAVA MA HOZZÁD:
Istennél minden ott van, amire szükséged van.