Menjünk eléje hálaadással, ujjongjunk előtte énekszóval! Zsolt. 95:2
A hálaadás nem csak a pulyka és a sütőtökös pite elfogyasztásának napja, ahogyan azt Amerikában tesszük. Eredetileg azért volt ez a nap, hogy emlékezzünk és hálát adjunk Istennek azért, amit tett, amikor megvédte az első férfiakat és nőket, akik Amerikába érkeztek az európai vallásüldözés elől menekülve. Ez egyfajta betakarítási ünnep volt, mint amilyet a zsidók is ünnepeltek; egy olyan nap, amikor hálát adtak a termésért, amit arattak.
Amellett, hogy életünk során hálát adunk Istennek, az is jó ötlet, hogy külön időt szánunk a hálaadásra és a köszönetnyilvánításra. Néha a családunk leül együtt, és megemlékezünk arról, honnan segített ki minket Isten, és megköszönjük neki mindazt, amit tett. Dave és én gyakran emlegetjük, amikor a gyerekeink mind kicsik voltak, és egy apró, háromszobás lakásban éltünk, és üdítős üvegeket kellett beváltanunk, hogy kibírjuk fizetésnapig. Biztos vagyok benne, hogy ti is emlékeztek a miénkhez hasonló időkre, és ha visszaemlékezünk rájuk, hálát adunk azért, ahogy Isten átvitt rajtuk és mindazért a fejlődésért, amit az Ő jósága által elértünk.
Hálaadó ima
Atyám, segíts meglátnom, hogy a Hálaadás több, mint pusztán egy nap a naptárban. Hálás vagyok azért, amit tettél az életemben, nem csak ma, hanem az életem minden napján.