Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. —Fil. 4:6 –7
Ebben az igeszakaszban Pál apostol nem azt mondja, “Imádkozzatok és aggódjatok.” Inkább arról beszél, hogy hogyan “imádkozzatok, és ne aggódjatok.” Miért imádkozzunk, és ne aggódjunk? Mert az imádság fontos módja annak, hogy gondjainkat az Úrra vessük. Az ima megnyitja az ajtót Isten előtt, hogy dolgozhasson az életünkben és mások életében is.
Mikor a gonosz megpróbál elénk adni valamit, amin aggódhatunk, odafordulhatunk Istenhez, és átadhatjuk ezt Neki. Ha imádkozunk valamiért, és aztán tovább aggódunk miatta, akkor összekeverjük a pozitívat a negatívval. A kettő kioltja egymást, szóval a végén visszajutunk oda, ahonnan indultunk – nullára.
Az ima pozitív erő; az aggódás negatív. Az Úr megmutatta nekem, hogy azért van sokaknak nulla szellemi ereje, mert kioltják az imáik pozitív erejét az aggódás negatív erejével.
Amíg aggódunk, addig nem bízunk Istenben. Csak meggyőződés, hit és az Úrba vetett bizalom által léphetünk be az Ő nyugalmába, és élvezhetjük azt a békét, mely minden értelmet meghalad.
Hozhatsz most is egy döntést, hogy az Úrra veted minden gondodat, és elkezdesz bízni abban, hogy Ő visel majd gondot rólad!