Őbenne van – az ő vére által – a mi megváltásunk, bűneink bocsánata is; kegyelme gazdagságából. —Ef. 1:7
Az egyik legnagyobb akadály, amely megakadályozza, hogy ünnepeljük az életet, amelyet Isten ingyen nekünk ajándékozott, a saját bűntudatunk. A bűn mindenki számára gond, de nem kell, hogy olyan bonyolult problémává váljon, amilyenné hajlamosak vagyunk tenni.
Az, hogy küzdünk a bűneinkkel nem is kifejezés. Amikor hibát követünk el, gyengeséget mutatunk, vagy bármilyen módon kudarcot vallunk, gyakran kételkedünk abban, hogy Isten szeret minket, azon tűnődünk, hogy haragszik-e ránk, megpróbálunk mindenféle jót cselekedni, hogy jóvátegyük a hibánkat, és örömünket is feladjuk, hibánkért hozott áldozatul.
Isten a megbocsátás ajándékát kívánja nekünk adni. Amikor megvalljuk neki bűneinket, megbocsátja bűneinket, elveti azokat magától, amilyen messze van kelet nyugattól, és nem emlékszik rájuk többé (Zsolt. 103:12). Ahhoz azonban, hogy részesüljünk ebből a megbocsátásból, elengedhetetlen, hogy hit által el is fogadjuk.
Amikor új hívő voltam, minden este Isten bocsánatáért könyörögtem a múltbéli bűneimért. Egy este, amikor az ágyam mellett térdeltem, az Úr így szólt a szívemhez: “Már az első alkalommal megbocsátottam neked, amikor kérted, de te nem kaptad meg az ajándékomat, mert nem bocsátottál meg magadnak.”
Jézus hordozta bűneidet a kereszten, és felajánlja a megbocsátást. Nem kell többé kárhoztatnod magad.
