Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, rossz fa sem hozhat jó gyümölcsöt. —M t. 7:18
A szolgálat első néhány éve alatt sok időt töltöttem imádsággal, hogy erőteljes és dinamikus ajándékokat kérjek Istentől, amelyek segítenének abban, hogy hatékony legyen a szolgálatom. Azokra az ajándékokra összpontosítottam, amelyekre szükségem volt, de nem sokat foglalkoztam a Szellem gyümölcsével. Be kell vallanom, hogy jobban foglalkoztatott az erő, mint az istenfélő jellem.
Aztán egy nap az Úr rám szólt: “Joyce, ha csak feleannyi energiát és időt fordítottál volna arra, hogy a Szellem gyümölcséért imádkozz, és azt próbáld fejleszteni, az ajándékok helyett, már mindkettővel rendelkeznél”.
Keresztényként sokan imádkozunk azért, hogy Isten nagy szellemi erőt adjon nekünk, de valójában a Szellem gyümölcsének – szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, jóság, hit teljessége, szelídség és önuralom – kifejlesztésének kellene az első helyen állnia. Minél közelebb kerülünk Istenhez, természetes módon annál több gyümölcsöt fogunk teremni.
A gyümölcsünkről ismernek meg minket, nem pedig az ajándékainkról. Amikor az emberek látják Isten Szellemének gyümölcsét az életedben, akkor Isten munkáját láthatják a szívedben. Ma arra bátorítalak, hogy kérd Istent, mindennap ápolja a Szent Szellem gyümölcsét az életedben. Ha a gyümölcsre összpontosítasz, az erő követni fogja azt.
Az emberek látni akarják, hogy valódi-e, amid van, mielőtt meghallgatják a mondanivalódat.
