Ugyan ki az közöttetek, aki ha kenyeret kér a fia, követ ad neki, vagy ha halat kér, kígyót ad neki? (Máté 7,9–10)
nem mindig vagyunk elég okosak ahhoz, hogy tudjuk, mit lenne helyes kérni, de a mai igevers azt ígéri, hogyha kenyeret kérünk, Isten nem fog követ adni, és ha halat kérünk, nem kapunk tőle kí- gyót. Van olyan, hogy azt gondoljuk, kenyeret kérünk, pedig való- jában követ kérünk. Más szóval, olyasmit kérünk, amiről igazán azt hisszük, hogy jó dolog, de Isten tudja, hogyha megadná, amit ké- rünk, az a legrosszabb dolog lenne, amit adhatna. Megvan a képes- ségünk, hogy teljes ártatlansággal olyasmit kérjünk, ami potenciális veszélyt vagy rosszat jelent számunkra – anélkül, hogy tudnánk. ebben az esetben legyünk boldogok, hogy nem kapjuk meg Istentől! Az ilyen esetekben, kevéssé tudjuk, hogyha Isten “igent” mondana kérésünkre, azzal kígyót engedne be a házba. eléggé bíznunk kell Benne ahhoz, hogy azt mondjuk, “Istenem, biztonsággal tudom, hogy bármit kérhetek tőled. De én nem akarok semmit, ami nem a te akaratod számomra. És én bízom Benned, Istenem. Ha nem kapom meg, tudni fogom, hogy vagy az időzítés nem jó, vagy va- lami jobbat tartogatsz számomra, és még egyszerűen nem gondol- tam rá, hogy azt kérjem tőled.” soha ne hagyd, hogy rossz legyen a hozzáállásod azért, mert Isten nem ad meg mindent, amit akarsz. Isten azt akarja, hogy áldottak legyünk. nemcsak azt akarja, hogy meglegyen, amit mi akarunk, hanem, hogy az legyen, ami a legjobb számunkra. Ha valóban bízunk Istenben, akkor is bíznunk kell, ami- kor “nemet” mond a kéréseinkre, legalább annyira, mint mikor “igen” a válasz.
Isten szava ma hozzád: Bízz Istenben akkor is, amikor “nemet” mond és akkor is, amikor “igent”!