Őáltala kaptuk hitben a szabad utat ahhoz a kegyelemhez, amelyben vagyunk, és dicsekszünk azzal a reménységgel is, hogy részesülünk az Isten dicsőségében. —Róm. 5:2
A gonosz el akarja hitetni veled és velem, hogy megvásárolhatjuk Isten kegyelmét (jóindulatát) a cselekedeteinkkel. Isten kegyelme azonban nem megvásárolható, mert már a meghatározásában is benne van – meg nem érdemelt jóindulat – hogy ez egy ajándék.
A kegyelmet nem lehet kiérdemelni imával, jócselekedetekkel, bibliaolvasással, igék megvallásával, vagy gyülekezetbe járással. Még hit által sem lehet megvásárolni. Isten kegyelmét csak elfogadni lehet, nem “megvehető”.
Még mikor megtesszük mindezeket a jó dolgokat, akkor is fontos, hogy a motivációink tiszták legyenek. Mikor azzal a motivációval vagyunk közösségben az Úrral, hogy valamit kapjunk Tőle, elmozdultunk a kegyelemtől a cselekedetek irányába. Ne essünk bele abba a csapdába, hogy azt gondoljuk, bármi jót megérdemlünk az Úrtól. Isten jósága egy ajándék, és csak annyit tehetünk, hogy megköszönjük ezt Neki, és hálával teljesek vagyunk. Akármit teszünk Istennek, azt azért kellene tennünk, mert szeretjük Őt, és soha nem azért, hogy kapjunk valamit Tőle. Kereshetjük az Urat, és közösségben lehetünk Vele, pusztán a miatt a tény miatt, hogy szeretjük Őt, és minden nap közelebb akarunk kerülni Hozzá.
Az üdvösség és minden jó dolog Isten ajándéka, és egyedül hit által kapjuk meg – és nem a jó cselekedetekért, hogy senki se kérkedjék.