„Viszont legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek a Krisztusban.” (Ef.4,32.)
Megbocsátatlanság, keserűség, neheztelés vagy bármilyen sérelem megakadályozhat abban, hogy meghalljuk Isten hangját. Isten Igéje nagyon egyértelműen ír erről. Ha azt akarjuk, hogy Isten megbocsássa a bűneinket és ellene elkövetett vétkeinket, nekünk is meg kell bocsátanunk mások bűneit, és mindazt, amit ellenünk elkövettek.
Az efezus 4,30-32. az az igeszakasz, mely a mai igeversünket is tartalmazza, arról tanít minket, hogy megszomorítjuk a szent szellemet, mikor olyan negatív érzelmeket őrizgetünk a szívünkben, mint harag, neheztelés és gyűlölet. Mikor bármilyen okból nem bocsátunk meg valakinek, az megkeményíti a szívünket és így nem leszünk érzékenyek Isten vezetésére az életünkben.
Egyszer valakitől hallottam, hogy a megbocsátatlanság olyan, mintha mérget innánk, és közben azt remélnénk, hogy az ellenségünk fog meghalni. Miért töltenéd az életed úgy, hogy haragot és keserűséget érzel valaki iránt, aki talán élvezi az életét, és még csak nem is érdekli, hogy dühös vagy rá? Tégy magadnak egy szívessé- get – bocsáss meg azoknak, akik megbántottak! Add magadnak a megbocsátás ajándékát. Békességet fog hozni a szívedbe, és képes leszel meghallani Isten hangját, és követni vezetését az életedben.
Isten szava ma hozzád: Ajándékozd meg magad azzal, hogy megbocsátasz másoknak.