Meghallgatta könyörgésemet az Úr, imádságomat elfogadta az Úr. (Zsolt. 6,9)
Minden hívő elhívása, hogy beszéljen Istenhez, és meghallja a Hang- ját imán keresztül, de nem mindenki szellemi tisztje, hogy közben- járó legyen. Például hiszem, hogy Isten elhívta Dave-t arra, hogy közbenjárjon Amerikáért. Úgy tűnik, “hivatalos” kinevezése van az Úrtól, hogy imádkozzon az országunkért, igazi igának érzi, hogy nemzeti problémákért és ügyekért imádkozzon, vágyik rá, hogy meglássa földünkön az ébredést, és mély, kitartó érdeklődéssel fi- gyel minden egyesül Államokat érintő dolgot. szorgalmasan tanul- mányozza az amerikai történelmet, és jól informált azzal kapcsolatban, mi zajlik éppen országunk kormányában. szokatlan buzgóság is társul imáihoz. ezt értem én az alatt, hogy valaki elhí- vott közbenjáró.
1997 óta figyelem, ahogy Dave imádkozik, kiált és bombázza a mennyet az egyesült Államokért. Én nem zokogok úgy a nemze- tünk felett, mint ő, de ez nem jelenti azt, hogy nem érdekel és nem imádkozom a vezetőinkért. egyszerűen az van, hogy én nem kény- szeríthetem magamra Dave szenvedélyét, mert ő ezt a szenvedélyt Istentől kapta. Az is benne van ebben a helyzetben, hogy Isten Dave- t és engem csapatként használ; Dave-nek adott egy posztot, én meg egy másik poszton játszom. Ha elkezdek azon gondolkozni, mi a baj velem, mert nem vagyok olyan közbenjáró, mint Dave, kárhoztatni fogom magam – és ez pont abban akadályoz meg, hogy betöltsem azt, amire Isten elhívott. Ha azonban magabiztosan a posztomon maradok, és arra fókuszálok, hogy kiváló legyek abban, a csapatunk mindig nyer.
Isten nem jelöl ki mindenkit mindenre. A szent szel- lem elosztja a dolgokat úgy, ahogy jónak látja, és nekünk csak meg kell tennünk, ami a mi részünk.
Isten szava ma hozzád: Lazíts és imádkozz úgy, ahogy Isten téged vezet!