. . . Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének. —Jak. 5:16
Ha már hosszabb ideje hívő vagy, valószínűleg hallottad már azt a tanítást, hogy az imádságnak buzgónak kell lennie ahhoz, hogy hatékony legyen. Ha azonban félreértjük a buzgó szót, akkor úgy érezhetjük, hogy valami erős érzelmet kell kifejtenünk, mielőtt imádkozunk; különben az imáink nem lesznek hatásosak.
Tudom, sok évig én is így hittem, és talán titeket is hasonlóan félrevezettek. De a buzgón imádkozni egyszerűen azt jelenti, hogy az imáinknak a szívünkből kell jönniük, és őszintének kell lenniük. Emlékszem, hogy élveztem azokat az imaórákat, amikor éreztem Isten jelenlétét, és aztán nem értettem, hogy mi a baj, amikor más alkalommal meg nem éreztem semmit. Egy idő után megtanultam, hogy a hit nem érzéseken vagy érzelmeken alapul, hanem a szív ismeretén.
Időnként nagyon sok érzelmet tapasztalok imádkozás közben. Többször van azonban, amikor nem érzek érzelmeket. Az imádság, csak akkor visz közelebb Istenhez, ha hittel imádkozunk, tekintet nélkül arra, hogy mit érzünk az adott pillanatban.
Bízz abban, hogy őszinte, szívből jövő imáid azért hatékonyak, mert a hited Istenben van, nem pedig abban a képességedben, hogy szenvedélyesen vagy ékesszólóan imádkozol.
