„Mert azt tartom, hogy a jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely láthatóvá lesz rajtunk.” (Róm.8,18.)
Mit jelent osztozni Krisztus szenvedéseiben? Lényeg, hogy valahányszor a testünk akar valamit, Isten szelleme pedig mást akar, a testünk szenvedni fog, ha úgy döntünk, hogy a szellemet követjük. Nem szeretjük ezt, pedig a mai igevers azt mondja, hogyha osztozni akarunk Krisztus dicsőségében, akkor hajlandónak kell lennünk a szenvedéseiben is osztozni.
Még mindig emlékszem, hogy szenvedtem az első években, amikor engedelmeskedtem Isten szellemének. Azt gondoltam, Drága Jó Istenem, túljutok egyszer ezen? lesz majd olyan, hogy engedelmeskedni tudok neked anélkül, hogy fájna?
Ha egyszer a testi vágy már nem irányít többé, elérünk oda, hogy Istennek engedelmeskedni könnyű, sőt, igazából élvezzük, ha engedelmeskedhetünk neki. Vannak dolgok, melyek egykor nehezek és fájdalmasak voltak, de ma már könnyen mennek, és ugyanez megtörténik mindenkivel, aki hajlandó átmenni a nehézségeken, hogy eljusson a dicsőséghez.
A Róma 8:18-ban Pál lényegében ezt mondta, „Most egy kicsit szenvedünk, de akkor mi van? Az engedelmességünkért járó dicsőség messze túlragyogja azt a szenvedést, amit most elviselünk.” Ez jó hír! Bármi miatt is szenvedünk, bármin is megyünk keresztül, abszolút nem hasonlítható össze azokkal a jó dolgokkal, amiket Isten tenni fog az életünkben, ha kitartunk Mellette.
Isten szava ma hozzád: Isten nagy dolgokat fog tenni az életedben, ahogy továbbra is előre haladsz Vele.