És ne szomorítsátok meg az Isten Szentlelkét, aki által el vagytok pecsételve a megváltás napjára… —Ef. 4:30
Nagyon komolyan veszem az olyan igéket, mint az Ef. 4:30 – biztosan nem akarom “megszomorítani a Szent Szellemet”, és tudom, hogy te sem akarod. De hogyan kerüljük el, hogy ezt tegyük?
A 30. verset körülvevő verseket olvasva világossá válik, hogy az egyik dolog, ami megszomorítja a Szentlelket, az, amikor az emberek rosszul bánnak egymással. Gondoljunk csak arra, hogy:
- A 29. vers arra bátorít minket, hogy építsünk másokat a szavainkkal illetve a beszédünkkel.
- A 31. vers arra int minket, hogy ne legyünk keserűek, dühösek vagy vitatkozóak, és óvakodjunk a rágalmazástól, a rosszindulattól és a gonoszságtól.
- A 32. versben azt olvassuk, hogy legyünk kedvesek egymáshoz, bocsássunk meg készségesen és szabadon.
- Amikor rájövünk, hogy a Szent Szellemet bántja, ha bántóak vagy gyűlölködőek vagyunk valakivel, vagy ha haragtartók vagyunk, akkor változtatni fogunk.
Arra bátorítalak, kérd Istent, segítsen neked az Ő szemével látni másokat. Kérd Őt, hogy adja meg neked a kedvességet és türelmet, amire szükséged van ahhoz, hogy gyengéden és szeretettel bánj az életedben lévő emberekkel, különösen azokkal, akik nem kedvesek, vagy akikkel nehezen lehet kijönni. Isten örülni fog, ha látja, hogy a szívedben olyan hozzáállás van, amely másokat szeretni és áldani akar.
A boldogság legfontosabb titka az, hogy szeretetben járjunk.
