„Mert nap és pajzs az ÚR, kegyelmet és dicsőséget ad az Isten. Nem vonja meg javait az ÚR azoktól, akik feddhetetlenül élnek.” (Zsolt.84,12.)
Alelkiismeretünkön keresztül a szent szellem tudatja velünk, ha valami rosszat csinálunk, olyasmit, ami megszomorítja Őt, megzavarja a Vele való kapcsolatunkat, vagy megakadályozza, hogy érzékeljük jelenlétét az életünkben. Abban is segít, hogy viszszataláljunk a helyünkre. Meggyőz a bűnről, és megítél, de soha, soha nem kárhoztat.
Isten még annál is jobban szeret minket, mint ahogy mi szeretjük a saját gyermekeinket, és szeretetében fegyelmez minket. Emlékszem, mennyire gyűlöltem, mikor büntetésből meg kellett vonnom dolgokat a kicsi gyermekeimtől. Tudtam azonban, hogy bajba kerülnek, ha nem tanulnak meg hallgatni rám. Isten ugyanígy törődik velünk, de türelmes. Újra és újra elmondja, mit kell tennünk. Tizenöt különböző módon közli, próbálja felhívni rá a figyelmünket, azt akarja, hogy a saját érdekünkben engedelmeskedjünk neki.
Isten üzenete a meggyőző szeretetről ott van mindenhol. Azt akarja, hogy hallgassunk Rá, mert szeret minket. Ha makacsul a saját fejünk után megyünk, visszatartja a kiváltságait és áldásait tőlünk. De ezt csak azért teszi, mert azt akarja, hogy annyira éretté váljunk, hogy a teljes áldását kiáraszthassa ránk. Ha Isten szabadon odaadta számunkra Fiát, Jézust, biztos, hogy semmit sem tart vissza tőlünk, amire szükségünk van. Számíthatunk Rá, hogy betölti szükségeinket, és bőségesen megáld minket.
Isten szava ma hozzád: Emlékezz, hogy Isten meg akar áldani, még akkor is, mikor fegyelmez.