Amikor erről beszélgettek egymás között azok, akik félik az Urat, az Úr figyelt, és meghallotta. És beírták egy könyvbe az Úr előtt emlé- kezetül azokat, akik őt félik és megbecsülik nevét. (Mal. 3,16)
A mai igevers arról szól, hogy Isten szereti az olyan beszélgetéseket, melyek témája az Ő jósága. Mikor ezeket meghallja, előveszi az em- lékeztető könyvét és feljegyzi őket. A zúgolódásainkat, morgásun- kat vagy panaszkodásunkat nem írja fel, azt azonban igen, mikor Őt dicsőíti a szánk.
Csak gondolj bele, hogyan éreznéd magad, ha meghallanád, ahogy a gyermekeid azt mondanák, hogy “Az anyukánk fantaszti- kus. nekünk van a legnagyszerűbb anyánk a világon. Hát nem a mi anyukánk és apukánk a legcsodálatosabb? Ők a legjobb szülők!” Biztos vagyok benne, hogyha tanúja lennél egy ilyen beszélgetésnek a gyermekeid között, alig várnád, hogy megáldhasd őket.
Másfelől, ha bemennél a szobába és éppen ez menne, hogy “ele- gem van anyuból és apuból. soha semmit sem tesznek meg értünk. Mindig csak a szabályok. nem akarják, hogy jól érezzük magunkat. Anyu mindig nyaggat minket, és megcsináltatja a házifeladatot. Ha a szüleink tényleg szeretnének, azt adnák nekünk, amit mi akarunk, nem pedig azt, amit ők a legjobbnak gondolnak.”
A mi életünk Istennel nem különbözik a fentebb vázolt két jele- nettől. Isten gyermekei vagyunk! Ő minden szavunkat hallja és tudja, mi van a szívünkben, akkor is, ha nem mondjuk ki. Ő miről akar vajon hallani? Hogy milyen nagyszerű is Ő! Milyen fantaszti- kus! Hallani akarja, milyen csodálatos dolgokat tett, mikre képes, és miket fog még tenni! Beszélj jól Istenről, szívedből, és teremts olyan légkört, ahol Ő szól hozzád.
Isten szava ma hozzád: Mondj olyan dolgokat, me- lyekkel Istent boldoggá teszed, ha meghallja őket!