„Az Úr Lelke van énrajtam, mivel felkent engem, hogy evangéliumot hirdessek a szegényeknek; azért küldött el, hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak és a vakoknak szemük megnyílását; hogy szabadon bocsássam a megkínzottakat.” Lk 4:18
Én egy működésképtelen családban nőttem fel, ahol bántalmaztak is. Az egész gyermekkorom tele volt félelemmel és fájdalommal.
Fiatal koromban, amikor próbáltam keresztényként Krisztusért élni, meg voltam győződve, hogy a múltam mindig gátolni fogja a jövőmet. Azt gondoltam: Hogyan lehetne valaki teljesen jól egy ilyen múlttal? Lehetetlen!
De Jézus azt mondta: Az Úr Lelke van énrajtam… azért küldött el, hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak… Jézus azért jött, hogy megnyissa a börtönajtókat és szabadon bocsássa a foglyokat.
Addig nem tudtam előbbre lépni, amíg meg nem értettem, hogy Isten szabadon akar engedni a múltam fogságából. El kellet hinnem, hogy se a múltam, se a jelenem nem határozhatja meg a jövőmet, kivéve, ha én ezt engedem. Ugyanakkor, csak hagynom kellett, hogy Isten csodálatos módon szabaddá tegyen.
Lehet, hogy neked is borzalmas múltad volt, ami még a mai napig negatív hatást gyakorol a mindennapjaidra. De én bátram kijelenthetem neked, hogy nem szükségszerű, hogy a múltad, vagy a jelened meghatározza a jövődet! Hagyd, hogy Isten letörje a múlt rabláncait!
Ima
Istenem, hiszem, hogy Te hatalmasabb vagy, mint a múltam. Elfogadom a szabadságot, amit adsz, és a jövőben a Te terveid szerint szeretnék élni.