Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt. Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk. —Zsid. 4:15–16
Jézus megérti emberi gyarlóságunkat, mert Ő is megkísértetett mindenben, amiben mi is, de mégsem vétkezett. Ezért, mivel Jézus a mi főpapunk, aki közbenjár értünk az Atyánál, bátran járulhatunk Isten trónjához, hogy kegyelmet kapjunk.
Isten már gondoskodott minden emberi hibáról, gyengeségről és kudarcról. Az üdvösség és a folyamatos bűnbocsánat olyan ajándékok, amelyeket Isten ad nekünk, mert elfogadtuk Fiát, Jézus Krisztust. Benne megbocsátást találhatsz minden rosszra, amit valaha is elkövetsz.
Isten kegyelme azonban nem jelenti azt, hogy nem foglalkozik a bűnnel az életünkben. A bűn megkötözöttséget és szenvedést eredményez. Ezért hív minket Isten arra, hogy bánjuk meg bűneinket. Bár Isten soha nem ítél el minket, de meggyőz a bűnről. Azért teszi ezt, hogy megbánjuk, megváltoztassuk viselkedésünket, és Krisztusban megtaláljuk a szabadságot.
Jézusnak köszönhetően bocsánatot nyerhetünk, félretehetjük bűnös viselkedésünket, és bátran járulhatunk Isten kegyelmének trónja elé. Ezek a cselekedetek lényegesek ahhoz, hogy szoros kapcsolatban éljünk Istennel.
Még a legjobb formánkban is követünk el hibákat. A kárhoztatás nem segít szentebb életet élni.
