Ezek a harci kocsikat, amazok a lovakat emlegetik dicsekedve, mi pedig Istenünknek, az Úrnak a nevét. —Zsolt. 20:8
Sok arca van a hitnek. A legbriliánsabb ezek közül azonban a bizalom! A bizodalom olyasmi, amivel mi rendelkezünk, mi döntjük el, mibe vetjük. Mi döntjük el, kiben vagy miben bizakodunk.
Te miben bízol? A munkádban, munkaadódban, bankszámládban, vagy barátokban? Talán magadba veted a bizalmadat, eddigi sikereidbe, végzettségedbe, természetes tálentumaidba, vagy vagyonodba. Ezek mind időlegesek, változnak. Csak az Úr nem változik. Ő egyedül a mozdíthatatlan Kőszikla.
Isten gyermekeiként, biztosítékunk van arról, hogy Isten meg fog szabadítani az aktuális bajokból, ahogy a múltban is megszabadított minket. Ide vethetjük bizalmunkat, a megfelelő helyre, ami egyedül Isten. A bizodalom nem idegeskedik, mert bement Isten nyugalmába. Nem zavarodik össze, mert nem a saját megértésére támaszkodik. Nem adja fel, nem pánikol. A bizodalom hiszi, hogy Isten jó, és mindent jóra fordít!
Vesd a bizalmadat Istenbe! Bámulatosan kifizetődik.