Akit én szeretek, megfeddem és megfenyítem: igyekezz tehát, és térj meg! Jel. 3:19
Isten a helyreigazítást, a korrekciót és a fegyelmezést inkább ünnepelendő dolognak tekinti, nem pedig olyasminek, ami elszomorító vagy frusztráló lehet. De miért kellene ünnepelnünk, amikor Isten megmutatja nekünk, hogy valami nincs rendben velünk? A lelkesedés furcsa reakciónak tűnik, de valójában az a tény, hogy meglátunk valamit, amire egykor vakok voltunk, jó hír.
Amikor eléggé előrehaladunk az Istennel való kapcsolatunkban ahhoz, hogy elkezdjük érezni, mikor vagyunk kívül az Ő akaratán, akkor az valami olyasmi, amiért hálásak lehetünk. Ez a fejlődés jele, és örömmel kell ünnepelni. Minél tovább szolgáljuk Istent és tanulmányozzuk az Ő útjait, annál érzékenyebbek leszünk akaratára. Végül eljutunk oda, hogy azonnal tudjuk, ha olyasmit mondunk vagy teszünk, ami nem tetszik Neki, és lehetőségünk van megbánást tanúsítani és újrakezdeni.
Hálaadó ima
Hálás vagyok, Atyám, hogy eléggé szeretsz ahhoz, hogy helyreigazítást és útmutatást hozz az életembe. Köszönöm, hogy átformálsz engem, és egyre hasonlóbbá teszel Fiadhoz, Jézushoz.