Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál, amelyről vallást tettél szép hitvallással sok tanú előtt. —1 Tim. 6:12
Ahogy Pál apostol mondta, hogy megharcolta a hit nemes harcát (2Timóteus 4:7), úgy utasította fiatal tanítványát, Timóteust is, hogy a hit jó harcát vívja. Ez azt jelenti, hogy mindenkor bízzunk Istenben, és soha ne adjuk fel!
A hit jó harcának egyik része, hogy képesek vagyunk felismerni az ellenséget. Amíg passzívak vagyunk, a Sátán gyötörni fog minket. Semmi sem fog változni a helyzetünkben, ha csak ülünk, és azt kívánjuk, bárcsak másképp lennének a dolgok. Dönthetünk úgy, hogy cselekszünk. Túl gyakran nem lépünk az ellenség ellen, amikor az csüggedéssel, félelemmel, kétségekkel vagy bűntudattal jön ellenünk. Hallgatunk a hazugságaira, pedig azt kellene mondanunk neki, hogy tűnjön el!
Neked és nekem nem kell bokszzsáknak lennünk az ördög számára; ehelyett lehetünk harcosok. Megállhatunk szilárdan a hitben, és tudhatjuk, hogy Isten jó, és hogy jó dolgok fognak történni velünk.
Isten hűséges, és látni fogjuk, hogy áldása megnyilvánul az életünkben, ha nem adjuk fel. Álljatok szilárdan! Harcoljatok! Emeld fel a hit pajzsát! Isten a te oldaladon áll, és lehetetlen, hogy elveszítsd a csatáidat, ha Őt követed.
Már akkor menj a sátán ellen, amikor éppen próbálja megvetni a lábát, és soha nem fog erősséget szerezni!