A kétlelkű és minden útján állhatatlan ember. —Jak. 1:8
Ha imádságban az Úr elé visszük aggodalmainkat, majd továbbra is aggódunk miattuk, akkor valójában ellentmondunk a hitünknek. Az ima pozitív erő, az aggodalom pedig negatív erő. Ha összeadjuk őket, nullát kapunk. Nem tudom, te hogy vagy vele, de én nem akarok nulla erővel rendelkezni, ezért Isten segítségével úgy döntök, hogy nem keverem össze az imádságot és az aggódást.
Bár hatékony, erőteljes életet akarunk élni, sok ember nulla erővel működik, mert mindig keveri a pozitív és a negatív dolgokat. Egy kis ideig pozitív a megvallásuk, aztán egy ideig negatív. Imádkoznak valameddig, aztán aggódnak. Egy kis ideig bíznak, aztán egy kis ideig kételkednek. Ennek eredményeképpen előre-hátra lépegetnek, és soha nem jutnak igazán előbbre.
Ne a rosszat nagyítsuk fel – nagyítsuk fel a jót! Emeljük fel azokat a jó dolgokat, amelyeket Isten tesz, azzal, hogy beszélünk róluk, hogy pozitívak vagyunk a gondolatainkban, a hozzáállásunkban, a szemléletünkben, a szavainkban és a tetteinkben.
Miért ne hozhatnánk döntést, hogy pozitívak maradunk azáltal, hogy bízunk Istenben, és elutasítjuk az aggódást?
Gyakorold, hogy minden felmerülő helyzetben pozitív maradsz. Még akkor is, ha ami éppen történik, nem túl jó, számíts rá, hogy Isten jót hoz ki belőle!
