Más a nap fényessége, más a hold fényessége, és más a csillagok fényessége: mert egyik csillag fényességben különbözik a másik csillagtól. —1 Kor. 15:41
Mindannyian különbözőek vagyunk. A Naphoz, a Holdhoz és a csillagokhoz hasonlóan Isten is úgy teremtett minket, hogy különbözzünk egymástól, és ezt szándékosan tette. Mindannyian betöltünk egy-egy szükséget, és mindnyájan Isten átfogó tervének részei vagyunk. Amikor megpróbálunk máshoz hasonlítani, elveszítjük önmagunkat, és eltávolodunk attól, akinek Isten teremtett minket. Isten arra tervezett minket, hogy illeszkedjünk az Ő tervébe, nem pedig arra, hogy erőltetetten megpróbáljunk mindenki más tervébe illeszkedni.
Teljesen rendben van, hogy különbözöl, és az is, hogy Isten ilyennek teremtett. Mindannyian más temperamentummal, más fizikai tulajdonságokkal, más ujjlenyomattal, más ajándékokkal és képességekkel születünk. A célunknak annak kell lennie, hogy megtaláljuk, egyénileg milyennek kell lennünk, majd sikerüljön azzá válnunk. Ezért tanítja a Róma 12. levél, hogy adjuk át magunkat az ajándékunknak. Ki kell találnunk, miben vagyunk jók, majd teljes szívvel bele kell vetnünk magunkat.
Szabadon szeretheted és elfogadhatod magadat és a körülötted élőket anélkül, hogy kényszeresen összehasonlítanád magad velük vagy versengenél. Azokat a magabiztos embereket, akik tudják, hogy Isten szereti őket és terve van velük, nem fenyegetik mások képességei. Élvezik, hogy mások mire képesek, és élvezik saját képességeiket is.
Isten ajándékokat és vágyakat adott neked, hogy használd őket. Koncentrálj a lehetőségeidre a korlátaid helyett!
