„Hozzátok be a raktárba az egész tizedet, hadd legyen eleség a házamban, és így tegyetek próbára engem – mondja a Seregek Ura. Meglát- játok, hogy megnyitom az ég csatornáit, és bőséges áldást árasztok rátok.” (Mal.3,10.)
Az egyik gyakran hallott ima, amit én is sokszor imádkoztam az, amit én „csak” imának hívok, körülbelül így hangzik: „Uram, csak köszönjük neked ezt az ételt,” „Istenem, csak arra kérünk, vé- delmezz meg minket”, „Atyám, csak Hozzád jövünk ma este…” „Ó Istenem, ha csak segítenél nekünk ebben a helyzetben, nagyon há lásak lennénk…”. látod, mire gondolok? Olyan, mintha attól félnénk, hogy nagyon sokat kérünk Istentől.
Az angolban a „csak” (just) szó jelenthet „igazságost” vagy „fairt”, de azt is, hogy „elég ahhoz, hogy boldogulj” vagy azt, hogy „keskeny margóval”. Isten sokkal bőségesebben akar adni, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk (ef. 3:20). Ő meg akarja nyitni a menny csatornáit, és ránk akarja árasztani az áldásokat, akkor miért úgy közelítünk Hozzá, hogy annyit adjon, amennyi éppen csak elég, hogy boldoguljunk? Miért kellene úgy mennünk Istenhez, mintha félnénk attól, hogy túl sokat kérünk tőle? Mikor így teszünk, úgy tűnik, mintha nem hinnénk el, hogy Ő nagylelkű és jó. Fel kell ismernünk, hogy Isten nem olyan, aki „csak” annyit ad, amennyivel boldogulunk, hanem bőségesen meg akar áldani, ahogy a mai igevers is ígéri.
Ő nem akar félős, bizonytalan „csak” imákat hallani. Olyan imákat akar, melyek bátrak, magabiztosak, hittel-teljesek, olyan emberek szájából, akik biztosnak érzik a Vele való barátságukat.
Isten szava ma hozzád: Ha imáról van szó, a „csak” egyszerűen nem elég.