„És amikor elvonult az Úr, nagy és erős szél szaggatta a hegyeket, és tördelte a sziklákat az Úr előtt; de az Úr nem volt ott a szélben. A szél után földrengés következett; de az Úr nem volt ott a földrengésben. A földrengés után tűz támadt; de az Úr nem volt ott a tűzben. A tűz után halk és szelíd hang hallatszott.” (1Kir.19,11-12.)
Ienyűgözött, mikor megtudtam néhány évvel ezelőtt, hogy néhány ló a trénerek szerint úgynevezett „értő füllel” rendelkezik. Míg a legtöbb lónál szükséges, hogy a szájukban rögzített zabla segítségével irányítsák, vannak olyan példányok, melyek fél füllel a gazdájuk hangjára figyelnek. Egyik fül nyitott a természetes vészjelzésekre, a másik pedig érzékeny a gazda megbízható hangjára.
Illés prófétának is ilyen „értő füle” volt. Mikor a külső körülmények alapján minden oka meglett volna a félelemre, és kétségbeesetten szüksége volt Isten üzenetére, képes volt meghallani az Úr hangját, az őt körülvevő zaj és zűrzavar ellenére. Éppen legyőzött 450 hamis prófétát egy hatalmi párbajban, mely a néma Baál és az egy igaz Isten között zajlott. Most azonban a gonosz Jezabel királynő próbálta megölni még aznap. Muszáj volt megtudnia, hogy mit tegyen!
Ott állt a hegyen, Isten előtt. erős szél szaggatta a hegyeket, ször- nyű földrengés tört ki és tűz pusztított körülötte. A tűz után egy „halk és szelíd hang” hallatszott. Illés számára Isten hangja nem a szél, a földrengés vagy a tűz erejében volt, hanem a suttogásban. Illésnek olyan füle volt, mint azoknak a fent említett lovaknak; képzett és érzékeny volt Mestere hangjára, ezért megtette, amit Isten mondott neki, ez mentette meg az életét.
Isten még mindig lágyan és suttogva szól szívünk mélyén ma is. Kérd, hogy adjon neked halló fület, hogy képes legyél meghallani az Ő halk és szelíd hangját.
Isten szava ma hozzád: Hallgass Istenre „értő” füllel!