Annak pedig, aki megőrizhet titeket a botlástól, és dicsősége elé állíthat feddhetetlenségben, ujjongó örömmel… —Júdás 24
Sok úszni tanuló gyermek fél az úszómedencében. Hacsak nem egy szülő vagy egy másik megbízható felnőtt tartja őket, bizonytalannak érzik magukat, mert rájönnek, hogy a víz összecsap a fejük felett.
Életünk különböző pontjain mindannyian félünk attól, hogy “víz alá bukunk”, vagy úgy érezzük, hogy “nem vagyunk a helyzet magaslatán”. A valóság az, hogy Isten nélkül mindig összecsapnak felettünk a hullámok. Az életben mindenütt nehézségek és kihívások vesznek körül minket. Némelyik kicsi és kellemetlen; mások nagyok és ijesztőek. Lerobban az autó, elveszítjük a munkánkat, meghal egy barátunk vagy családtagunk, vita támad, rossz hírt kapunk az orvostól. Amikor ezek a dolgok megtörténnek, könnyű pánikba esni, mert úgy érezzük, elmerülünk.
De az igazság az, hogy sosem voltunk igazán urai az élet meghatározó elemeinek. Mindig is Isten kegyelmétől függtünk, hogy átsegítsen minket a dolgokon. Isten soha nem veszíti el a talajt a Lába alól. Amikor Tőle függünk, megnyugodhatunk és békében lehetünk, tudva, hogy Ő majd át fog segíteni minket. Soha nem enged el.
Biztonságban vagy Atyád karjaiban. Még ha úgy érzed is, hogy összecsapnak feletted a hullámok, Ő kegyelmével megtart téged.
