Nem tudjátok-e, hogy akik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de csak egy nyeri el a versenydíjat? Úgy fussatok, hogy elnyerjétek. —1 Kor. 9:24
Amikor közel kerülünk Istenhez, és úgy döntünk, hogy levetjük a félelmet és az önbizalomhiányt, akkor képesek vagyunk kibontakoztatni a bennünk rejlő lehetőségeket, és sikeresek lehetünk abban, hogy mindazok legyünk, aminek Isten szánt minket. Nem tudjuk kibontakoztatni azonban a lehetőségeinket, ha félünk a kudarctól. Ha attól tartunk, hogy gyengék leszünk vagy hibát követünk el, az megakadályoz minket abban, hogy kilépjünk.
Gyakran látok olyan embereket, akikben nagy lehetőségek rejlenek, de amikor lehetőség és előléptetés kínálkozik számukra, gyorsan visszautasítják azokat. Sok esetben bizonytalanok, és nincsenek tudatában annak, hogy mennyi mindent elérhetnének, ha egyszerűen hitben kilépnének, tudván, hogy Isten velük van.
Amikor bizonytalanok vagyunk, gyakran inkább maradunk annál, ami biztonságos és ismerős, minthogy megkockáztassuk, hogy kilépjünk és elbukjunk. Kerüljük a nagyobb felelősség vállalását, mert úgy érezzük, még nem állunk készen – de az igazság az, hogy egyikünk sem áll készen. Isten azonban mindig készen áll, és amikor elkezd munkálkodni az életedben, tudhatod, hogy felruház téged azzal, amire szükséged van, amikor csak szükséged van rá.
Ha alázatosan Istenre támaszkodunk, az sikerre vezet. Amikor a hitünk Krisztusban van, nem pedig önmagunkban, akkor szabadon kibontakoztathatjuk a bennünk rejlő lehetőségeket, mert megszabadulunk a kudarctól való félelemtől.
