Ez az egyik napot különbnek tartja a másik napnál, az pedig egyformának tart minden napot: mindegyik legyen bizonyos a maga meggyőződésében. Róm 14:5
Krisztus követőiként az életünket oda kell adni Istennek teljes mértékben az ő tetszésére (Kol 1:10). Valahogy azonban a hétköznapi tevékenységeinkről hajlamosak vagyunk másképp gondolkodni, mint az olyan ’szellemi’ dolgokról, amikről úgy érezzük tetszenek Istennek és szentek.
Meg kell értenünk, hogy valójában nincs különbség a „hétköznapi” és a „szent” között, csak az elménkben. Minden tevékenység, amit tiszta szívből fakadóan, szeretettel tesszünk és az Úrnak ajánljuk, az szentté válik. Egy hétköznapi tevékenység, mint pl. a bevásárlás, is lehet ugyanolyan szent, mint az ima, ha Isten dicsőségére teszed, Istent megtisztelve ezzel.
Róma 14 egy kiváló fejezet a Bibliában, ami leírja hogyan élhetjük meg a szabadságot e téren. Az én személyes fordításom az 5-6 versről a következő: Az egyik ember az imát és a bibliaolvasást szentebbnek tartja, mint más hétköznapi tevékenységet, míg a másik ember, aki valóban szabad az Úrban egyformán szentnek látja ezeket, mert mindent, amit tesz, az Úrért teszi.
Ahelyett, hogy az életednek csak egy részét adnád át az Úrnak, hozz ma egy döntést, hogy mindent, amit csinálsz szentté teszel azáltal, hogy Istennek ajánlod.
Ima: Istenem, szeretném, ha az egész életem szent lenne, nem csak egy része. Felajánlom a mindennapi tevékenységeimet Neked. Úgy élem az életem, hogy téged tiszteljelek.