Ő szabja meg a különböző időket és alkalmakat. (Dán. 2,21.)
Évekkel ezelőtt remek munkám volt, egy gyülekezeti szolgáló csapat részeként. Jól menő szolgálatom volt, rendszeres fizetésem és rengeteg lehetőségem arra, hogy azt csináljam, amit szeretek és amit elhívásomnak éreztem. Aztán eljött az idő, mikor Isten szólt hozzám, hogy hagyjam ott azt a munkát és vigyem a szolgálatomat “északra, délre, keletre és nyugatra.” Hallottam, ahogy azt mondja, “életednek ez az időszaka kiteljesedett, végeztem veled ezen a helyen.”
Szívemben tudtam, hogy Istent hallottam. Mégis, izgatottsággal vegyes félelmet éreztem azzal kapcsolatban, hogy elkezdjem a saját szolgálatomat. Akartam továbblépni, de féltem, hogy hibázni fogok, és elveszítem, amit addig elértem. Meg akartam látni, mit tesz Isten, de féltem ekkora lépést tenni egy számomra ismeretlen területen.
Van, hogy Isten befejez valamit, és mi tovább ragaszkodunk ahhoz. A szellemem ki akart lépni, de a testies lényem maradni akart. Nagy biztonságérzetet adott az a pozíció, amit Isten hívására sutba kellett dobnom, és nem akartam feladni. Végül azonban engedelmeskedtem neki, és ma az egész világon szolgálok. emlékezz rá, hogy Isten szabja meg a dolgokat, és mikor változtat valamin, követnünk kell a Vezetését.
Isten szava ma hozzád: Figyelj Isten hangjára, hogy vezethessen, mikor változásokra van szükség az életedben.